Грек мацӀ
Грек мацІ | |
---|---|
ελληνικά | |
Абулеб къагӀида | Халип:IPAs |
Регион | |
МацӀалда кӀалъалел | Грекал |
КӀалъалезул къадар |
13.5 миллион (2012)[1] |
Гьинд-Европаялъул
|
|
Цебесеб форма |
|
Диалектал | |
Грек алипба | |
Расмияб статус | |
Расмияблъун бугеб бакӀ |
|
МацӀалъул кодал | |
ISO 639-1 |
el |
ISO 639-2 |
gre (B) ell (T) |
ISO 639-3 |
Variously:ell – Гьанжесеб грекgrc – НекІсияб грекcpg – Каппадокиялъулаб грекgmy – Микеналъулаб грекpnt – Понталъулабtsd – Tsakonianyej – Yevanic |
Глоттолог |
gree1276 [2] |
Лингвосфера |
|
Гьанжесеб грек мацІ хІалтІизабулеб территория (бецІ-хъахІилаб кьералдалъун бихьизабун буго расмияблъун бугеб территория). |
|
Гьаб макъалаялда руго ХФА-лъул ишараби. Визуализациялъе къварегӀараб кумек[en] гьечӀони, Юникодалъул ишарабазул бакӀазда рихьизаризе бегьула гьикъул ишараби, ункъбокӀонал яги цогидал ишараби[en]. ХФА-лъул ишарабазул байбихьул малъа-хъваязухъ балагье Кумек:ХФА?!. |
Грек мацІ (гьанжесеб грек. Ελληνικά, Elliniká, некІсияб Ἑλληνική, Hellēnikḗ) — гьиндгин еверопаялъулал мацІазул хъизаналъул жибго жиндаго чІчІараб гІаркьелалъул мацІ, Грециялъулги, Къубрусалъулги, Албаниялъулги, Бакъбаккул Ракьдагьоркьоралъадлъиялъул ЧІегІерралъадлъиялъул мухъазулги жиб миллияб. Гьелъул буго киналниги гьиндгин европалъулал мацІазул нахъе ругезда гьоркьоб бищун халатаб документлъизабураб тарих, жиндие бищун дагьаб 3400 сонил хъвай бугеб.[3]. Гьелъул хъвай-хъвагІилъун буго грек алипба, жиб 2600 гІанасеб соналъ хІалтІизабулеб бугеб ва жинца цогидал алипбаязе кьучІ лъураб[4].

КъватІисел линкал[хисизабизе | код хисизабизе]
Халип:Wikibooks Халип:Wiktionary category
![]() |
Викимедиялда буго Category:Greek language темаялда хурхараб медиа. |
- General background
- Greek Language, Columbia Electronic Encyclopedia.
- The Greek Language and Linguistics Gateway, useful information on the history of the Greek language, application of modern Linguistics to the study of Greek, and tools for learning Greek.
- Aristotle University of Thessaloniki, The Greek Language Portal, a portal for Greek language and linguistic education.
- The Perseus Project has many useful pages for the study of classical languages and literatures, including dictionaries.
- Ancient Greek Tutorials, Berkeley Language Center of the University of California, Berkeley
- Language learning
- Hellenistic Greek Lessons Greek-Language.com provides a free online grammar of Hellenistic Greek.
- komvos.edu.gr, a website for the support of people who are being taught the Greek language.
- New Testament Greek Three graduated courses designed to help students learn to read the Greek New Testament
- Books on Greek language that are taught at schools in Greece (page in Greek)
- Greek Swadesh list of basic vocabulary words (from Wiktionary's Swadesh list appendix)
- USA Foreign Service Institute Modern Greek basic course
- Aversa, Alan. "Greek Inflector". University of Arizona. Identifies the grammatical functions of all the words in sentences entered, using Perseus.
- Dictionaries
- Greek Lexical Aids, descriptions of both online lexicons (with appropriate links) and Greek Lexicons in Print.
- The Greek Language Portal, dictionaries of all forms of Greek (Ancient, Hellenistic, Medieval, Modern)
- scanned images from S. C. Woodhouse's English–Greek dictionary, 1910
- Literature
- Center for Neo-Hellenic Studies, a non-profit organization that promotes modern Greek literature and culture
- Research lab of modern Greek philosophy, a large e-library of modern Greek texts/books
- ↑ Greek at Ethnologue (18th ed., 2015)
НекІсияб грек at Ethnologue (18th ed., 2015)
Каппадокиялъулаб грек at Ethnologue (18th ed., 2015)
Микеналъулаб грек at Ethnologue (18th ed., 2015)
Понталъулаб at Ethnologue (18th ed., 2015)
Tsakonian at Ethnologue (18th ed., 2015)
(Additional references under 'Language codes' in the information box) - ↑ Hammarström, Harald; Forkel, Robert; Haspelmath, Martin, бч-и. (2017). "Greek". Glottolog 3.0. Jena, Germany: Max Planck Institute for the Science of Human History.
- ↑ "Greek language". Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica, Inc. Боси: 29 April 2014. Check date values in:
|access-date=
(кумек) - ↑ 1922-, Adrados, Francisco Rodríguez (2005). A history of the Greek language : from its origins to the present. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-12835-4. OCLC 59712402.CS1 maint: numeric names: authors list (link)
Категориял:
- Страницы с ошибками скриптов
- Макъалабиs with short description
- Short description is different from Wikidata
- Use dmy dates from March 2021
- Халипалда къо-моцӀалъул мекъал параметрабигун макъалаби
- Википедия:Статьи с неактуальным шаблоном Не переведено
- Макъалаби цӀар гьечӀел инфобокс-халипалгун
- Википедия:«Инфобокс» халипалда «гъоркьхъвай» параметр хӀалтӀизабулел халипал
- Languages with ISO 639-2 code
- Languages with ISO 639-1 code
- Articles with BNE identifiers
- Pages with red-linked authority control categories
- Articles with NDL identifiers
- Articles with NKC identifiers
- Грек мацІ
- Fusional languages
- Грек алипба
- Албаниялъул мацІал
- Апулиялъул мацІал
- Армениялъул мацІал
- Калабриялъул мацІал
- Къубрусалъул мацІал
- Гуржистаналъул мацІал
- Грециялъул мацІал
- Гьунгариялъул мацІал
- Румыниялъул мацІал
- Сицилиялъул мацІал
- Туркиялъул мацІал
- Украиналъул мацІал
- Субъект–верб–объект мацІал
- Language articles citing Ethnologue 18
- CS1 errors: dates
- CS1 maint: numeric names: authors list