МацӀазул хъизан

Википедия — эркенаб энциклопедия сайталдасан материал
Киналниги аслиял мацӀазул хъизабазул гьанжесеб рикьи (2005 сонил карта). Гьаб карталда руго кьун цохӀо тӀоцереял хъизаби, гӀаркьелал рихьизаричӀого.
Ралагье Ракьалда мацӀазул рикьи цӀиккӀун лъазе.

МацӀазул хъизан ккола цого гӀаммаб яги жинда гьеб хъизамул инс-мацӀиалан абулеб умумузулаб мацӀалдаса лӀугьиналдалъун жал цоцада рухьарал мацӀал. "Хъизан" абураб терминалъ бихьизабула мацӀазул лӀугьадул гъветӀаб модел историкияб лингвистикалда, жинца мацӀал генеалогияб гъотӀода гӀадамалгун яги, хадусеб модтификациялда, эволуционияб таксономиялъул филогенетикияб гъотӀода бихьалгун данде кколеб метафора хӀалтӀизабулеб. Эдинлъун лингвистаз мацӀазул хъизамуда жанир ругел "баситал мацӀал" хъвала генетикалго хурхараллъун.[1] Инс-мацӀ баситал мацӀазде батӀалъун бикьи лӀугьуна гӀемериселъ географияб бикьиялдалъун, гьенибго цинги инс-мацӀалъул регионалал диалетказда лӀугьуна батӀи-батӀиял мацӀазулаб хис, гьедин цинги эзул лӀугьуна цоцадаса батӀиял мацӀал.[2]

Аслия мацӀазулал хъизаби[хисизабизе | код хисизабизе]

Ругеллщинал мацӀазул хъизабазул рикӀкӀен букӀине бегьула цакъго батӀи-батӀияблъун. Ethnologue-да рекъон буго 7,151 чӀагояб мацӀ 142 батӀи-батӀияб мацӀазулаб хъизамуде бикьараб.[3][4] Лайл Кемпбеллицп (2019) идентификатулеб буго тӀолаб куцалъ 406 чиядачӀеь мацӀазулаб хъизан, изолаталги гъорлӀе рачун.[5]

Ethnologue 24 (2021) листалда кьун руго хадусел хъизаби, жидеда жаниб кинабниги лъалеб 7,139 мацӀалъул 1%-аладсаниги дагь риккӀен гьечӀеб:[6]

  1. Нигер–Конго (1,542 мацӀ) (21.7%)
  2. Австронезиял (1,257 мацӀ) (17.7%)
  3. Транс–цӀигвинеял (482 мацӀ) (6.8%)
  4. Сино-тибетиял (455 мацӀ) (6.4%)
  5. Индо-европиял (448 мацӀ) (6.3%)
  6. Австрал (381 мацӀ) (5.4%)
  7. Афро-азиатиял (377 мацӀ) (5.3%)
  8. Нило-сахӀариял (206 мацӀ) (2.9%)
  9. Ото-мангвеял (178 мацӀ) (2.5%)
  10. Австроазиатиял (167 мацӀ) (2.3%)
  11. Таи–Кадаи (91 languages) (1.3%)
  12. Дравидиял (86 languages) (1.2%)
  13. Тупиял (76 languages) (1.1%)

Glottolog 4.7 (2022) листалда рехсон руго хадусел чӀахӀиял хъизаби, 8,565 мацӀалдаса гӀуцӀарал (кверзул мацӀал, пиджинал, ва классификатичӀел мацӀал риккӀинчӀого):[7]

  1. Атлантик–конго (1,408 мацӀ)
  2. Австронезиял (1,273 мацӀ)
  3. Индо-европиял (584 мацӀ)
  4. Сино-тибетиял (501 мацӀ)
  5. Афро-азиатиял (379 мацӀ)
  6. Транс–цӀигвинеял (317 мацӀ)
  7. Пама–Нюнган (250 мацӀ)
  8. Ото-мангвеял (181 мацӀ)
  9. Австроазиатиял (158 мацӀ)
  10. Таи–Кадаи (95 мацӀ)
  11. Дравидиял (82 мацӀ)
  12. Аравакан (77 мацӀ)
  13. Манде (75 мацӀ)
  14. Тупиял (71 мацӀ)

МугъчӀваял[хисизабизе | код хисизабизе]

  1. Rowe, Bruce M.; Levine, Diane P. (2015). A Concise Introduction to Linguistics. Routledge. гь. 340–341. ISBN 978-1317349280. Халагьи 26 Январ 2017.
  2. Dimmendaal, Gerrit J. (2011). Historical Linguistics and the Comparative Study of African Languages. John Benjamins Publishing. гь. 336. ISBN 978-9027287229. Халагьи 26 Январ 2017.
  3. "How many languages are there in the world?". Ethnologue (in английский). 3 Май 2016. Халагьи 26 Март 2021.
  4. "What are the largest language families?". Ethnologue (in английский). 25 Май 2019. Халагьи 3 Март 2020.
  5. Campbell, Lyle (2019-01-08). "How Many Language Families are there in the World?". Anuario del Seminario de Filología Vasca "Julio de Urquijo". UPV/EHU Press. 52 (1/2): 133. doi:10.1387/asju.20195. hdl:10810/49565. ISSN 2444-2992. S2CID 166394477.
  6. "Welcome to the 24th edition". Ethnologue (in английский). 2021-02-22.
  7. "Glottolog 4.7 -". glottolog.org. Халагьи 2023-06-25.

ТӀадеги цӀалиялъе[хисизабизе | код хисизабизе]

  • Boas, Franz (1911). Handbook of American Indian languages. Bureau of American Ethnology, Bulletin 40. Vol. 1. Washington: Smithsonian Institution, Bureau of American Ethnology. ISBN 0-8032-5017-7.
  • Boas, Franz. (1922). Handbook of American Indian languages (Vol. 2). Bureau of American Ethnology, Bulletin 40. Washington, D.C.: Government Print Office (Smithsonian Institution, Bureau of American Ethnology).
  • Boas, Franz. (1933). Handbook of American Indian languages (Vol. 3). Native American legal materials collection, title 1227. Glückstadt: J.J. Augustin.
  • Campbell, Lyle. (1997). American Indian languages: The historical linguistics of Native America. New York: Oxford University Press. ISBN 0-19-509427-1.
  • Campbell, Lyle; & Mithun, Marianne (Eds.). (1979). The languages of native America: Historical and comparative assessment. Austin: University of Texas Press.
  • Goddard, Ives (Ed.). (1996). Languages. Handbook of North American Indians (W. C. Sturtevant, General Ed.) (Vol. 17). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. ISBN 0-16-048774-9.
  • Goddard, Ives. (1999). Native languages and language families of North America (rev. and enlarged ed. with additions and corrections). [Map]. Lincoln, NE: University of Nebraska Press (Smithsonian Institution). (Updated version of the map in Goddard 1996). ISBN 0-8032-9271-6.
  • Gordon, Raymond G., Jr. (Ed.). (2005). Ethnologue: Languages of the world (15th ed.). Dallas, TX: SIL International. ISBN 1-55671-159-X. (Online version: Ethnologue: Languages of the World).
  • Greenberg, Joseph H. (1966). The Languages of Africa (2nd ed.). Bloomington: Indiana University.
  • Harrison, K. David. (2007) When Languages Die: The Extinction of the World's Languages and the Erosion of Human Knowledge. New York and London: Oxford University Press.
  • Mithun, Marianne. (1999). The languages of Native North America. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-23228-7 (hbk); ISBN 0-521-29875-X.
  • Ross, Malcolm. (2005). "Pronouns as a preliminary diagnostic for grouping Papuan languages Archived 8 юн 2004 at the Wayback Machine". In: Andrew Pawley, Robert Attenborough, Robin Hide and Jack Golson, eds, Papuan pasts: cultural, linguistic and biological histories of Papuan-speaking peoples (PDF)
  • Ruhlen, Merritt. (1987). A guide to the world's languages. Stanford: Stanford University Press.
  • Sturtevant, William C. (Ed.). (1978–present). Handbook of North American Indians (Vol. 1–20). Washington, D.C.: Smithsonian Institution. (Vols. 1–3, 16, 18–20 not yet published).
  • Voegelin, C. F. & Voegelin, F. M. (1977). Classification and index of the world's languages. New York: Elsevier.

КъватӀисел регӀела[хисизабизе | код хисизабизе]

Халип:Language families