Гьиндгин европиял мацӀал

Википедия — эркенаб энциклопедия сайталдасан материал

Халип:Pp-move

Гьиндгин европияб
Географияб
ареал

Пре-колониалияб эра: Евразия ва шималияб Африка

Жакъа къоялъ: ТӀолгодунял
гІ.-ш. 3.2 миллиард чи
Лингвистикияб классификация Дунялалда аслиял мацӀазул хъизаназдаса цояб
Прото-мацІ Прото-гьиндевропияб
Гъорлъе рачуна
ISO 639-2 / 5 ine
Глоттолог indo1319[1]
Indo-European Language Family Branches in Eurasia.png
Жакъа къоялъ Евразиялда гьиндгин европиял мацӀазул тӀибитӀи:

     Гьеллениял      Гьиндгин ираниял (Гьиндгин ариял, Ираниял, Нуристаниял)      Италиял (Romance)      Келтиял      Германиял      Армен      Балтгин славиял (Балтиял ва Славиял)      Албан      Гьиндигн европиял гурел мацӀал

Пунктириял/мухъахарал бакӀаз рихьизарулел руго гӀемер мацӀлъи бугел районал (карта кӀодо гьабидал мухӀканго бихьула).
Баянал
  • бихьизабула мацӀазул хъизаналъул гьеб гӀаркел хвараб букӀин

Халип:Indo-European topics

Гьиндгин европиял мацӀалмацӀазул хъизан, жиб миллияб Европаялда, Ираналъул тӀалъиялда ва Гьиндустаналъул субконтиненталъул шималалда ругел цӀикӀкӀаниссезе. Гьеб хъизаналъул цо-цо европиял мацӀал, ингилис, паранс, португал, гӀурус, дан, гьоллнад ва испан гӀадал, гӀатӀидго тӀиритӀана колониализм сабаблъун, ва жакъа къоялъ гьел мацӀазда кӀалъала чанго континентазда. Гьиндгин европияб хъизан бикьула чанго гӀаркьелалде яги гъоркь-хъизаналде, жидер микьго группа бугеб жакъа къоялде чӀаго ругел мацӀалгун: албан, армен, балтгин славиял, келтиял, германиял, гьелленияб, гьиндгин ираниял ва италиял; жеги анлӀго гӀаркьел буго хвараб.

Жакъа къоялъ бищун тӀиритӀарал руго ингилис, гьинд, испан, бенгал, паранс, гӀурус, португал, герман, парс, пенджаб мацӀал, гьезул щибалда кӀалъала 100 миллионалдаса цӀикӀкӀун чи. ГӀемерисел цогидал гьиндоевропиял мацӀазда кӀалъалезул къадар буго дагьаб, гьел мацӀалги руго тӀагӀиналъул хӀинкъи бугел.

Баянкьелал[хисизабизе | код хисизабизе]

МугъчӀваял[хисизабизе | код хисизабизе]

Цитатаби[хисизабизе | код хисизабизе]

  1. Hammarström, Harald; Forkel, Robert; Haspelmath, Martin, бч-и. (2017). "Indo-European". Glottolog 3.0. Jena, Germany: Max Planck Institute for the Science of Human History.

Иццал[хисизабизе | код хисизабизе]

  • Anthony, David W. (2007). The Horse, the Wheel, and Language: How Bronze-Age Riders from the Eurasian Steppes Shaped the Modern World. Princeton University Press. ISBN 978-0-691-05887-0.
  • Auroux, Sylvain (2000). History of the Language Sciences. Berlin: Walter de Gruyter. ISBN 978-3-11-016735-1.
  • Fortson, Benjamin W. (2004). Indo-European Language and Culture: An Introduction. Malden, Massachusetts: Blackwell. ISBN 978-1-4051-0315-2.
  • Brugmann, Karl (1886). Grundriss der Vergleichenden Grammatik der indogermanischen Sprachen (немецкий). Erster Band. Strassburg: Karl J. Trübner.
  • Houwink ten Cate, H.J.; Melchert, H. Craig; van den Hout, Theo P.J. (1981). "Indo-European languages, The parent language, Laryngeal theory". Encyclopædia Britannica. 22 (15th б.). Chicago: Helen Hemingway Benton. Unknown parameter |name-list-style= ignored (кумек)
  • Holm, Hans J. (2008). "The Distribution of Data in Word Lists and its Impact on the Subgrouping of Languages". бакӀ: Preisach, Christine; Burkhardt, Hans; Schmidt-Thieme, Lars; et al. (бч-и.). Data Analysis, Machine Learning, and Applications. Proceedings of the 31st Annual Conference of the German Classification Society (GfKl), University of Freiburg, March 7–9, 2007. Heidelberg-Berlin: Springer-Verlag. ISBN 978-3-540-78239-1.
  • Kortlandt, Frederik (1990). «The Spread of the Indo-Europeans». Journal of Indo-European Studies 18 (1–2): 131–40.
  • Lubotsky, A. (1988). «The Old Phrygian Areyastis-inscription». Kadmos 27: 9–26. doi:10.1515/kadmos-1988-0103.
  • Kortlandt, Frederik (1988). «The Thraco-Armenian consonant shift». Linguistique Balkanique 31: 71–74.
  • Lane, George S.; Adams, Douglas Q. (1981). "The Tocharian problem". Encyclopædia Britannica. 22 (15th б.). Chicago: Helen Hemingway Benton.
  • Porzig, Walter (1954). Die Gliederung des indogermanischen Sprachgebiets. Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag.
  • Renfrew, C. (2001). "The Anatolian origins of Proto-Indo-European and the autochthony of the Hittites". бакӀ: Drews, R. (бч.). Greater Anatolia and the Indo-Hittite language family. Washington, DC: Institute for the Study of Man. ISBN 978-0-941694-77-3.
  • Schleicher, August (1861). Compendium der vergleichenden Grammatik der indogermanischen Sprachen (немецкий). Weimar: Böhlau (reprinted by Minerva GmbH, Wissenschaftlicher Verlag). ISBN 978-3-8102-1071-5.
  • Szemerényi, Oswald; Jones, David; Jones, Irene (1999). Introduction to Indo-European Linguistics. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-823870-6.
  • von Bradke, Peter (1890). Über Methode und Ergebnisse der arischen (indogermanischen) Alterthumswissenshaft (немецкий). Giessen: J. Ricker'che Buchhandlung.

ТӀадеги цӀалиялъе[хисизабизе | код хисизабизе]

КъватӀисел регӀелал[хисизабизе | код хисизабизе]

Халип:EB1911 Poster Халип:Library resources box

Баянбаза[хисизабизе | код хисизабизе]

Лексика[хисизабизе | код хисизабизе]

Халип:Language families Халип:Eurasian languages Халип:Indo-European languages